A harag valahol egy természetes dolog, mindenkivel előfordul, hogy megharagszik valamiért valakire. Hol jobban, hol kevésbé. Megharagudni csak olyan emberre szoktunk, aki valamilyen érzelmet vált ki belőlünk. Pont emiatt, mert haragudni csak olyanra haragszunk, aki valamit jelent nekünk úgy vélem, hogy haragudni nem egy kifizetődő dolog. Én nem is vagyok egy haragtartó ember, nem szoktam amiatt valakivel nem szóba állni, mert haragszom rá, mert egyrészt meg kell adni az esélyt arra, hogy megenyhüljek, másrészt véleményem szerint fölösleges időpocséklás haragudni valakire, hiszen az élet túl rövid ahhoz, hogy ezt megengedhessük magunknak.
Szóval szerintem annál nagyobb hülyeség nincs, hogy két ember akár évekig nem beszél egymással valami miatt, amiért megharagudtak egymásra. Lehet egy idő után már nem is emlékeznek arra, hogy miért is kezdődött az egész.
De ne menjünk ilyen messzire, szerintem az is időpazarlás, ha az ember egy-két napig nem áll szóba a másikkal azért, mert haragszik rá. Tulajdonképpen szerintem az ilyesmit a legjobb egyből megbeszélni, mert úgy el is illan a harag, és nem gyülemlik fel bennünk, és nem fojtunk el semmit magunkban a harag leple alatt. Ez lehet a legegészségesebb.
Mondhatja valaki könnyen beszélek, de én az a típus vagyok, aki nem tud haragudni, legalábbis nem tartósan, elég ha az illető kedvesen néz rám, vagy elnézést kér, és már egyből meg is enyhültem.
