Ez az együttes nekem még gyerekkoromból ismerős, nem mondom, hogy nagy kedvencem volt, de a következő két dalt azért elég jól ismertem, és még néhányat hallottam azért tőlük. Aztán eltűntek, de nem olyan régen felfedeztem, hogy újra összeálltak, és még koncertjük is lesz.
Nem mondom, hogy minden számuk tetszik, de azért dallamosnak/ritmusosnak találom őket és még a szövegük is értelmes, nem olyan nyáladzósak, mint a mostani számok legtöbbje. Nem mondom, hogy nagy pop-rock rajongó vagyok, de most valahogy mégis megtalált és megfogott a második dalban található kissé lázadó stílus:)
Egyébként ezt nézzétek meg, hihetetlen a változás mértéke a 80-es évekhez képest, mellesleg igazán profi képek, és nagyon csinos énekesnő, pont olyan, amilyennek 2009-ben lennie kell.
A zenekar akkoriban az egyik legsikeresebb volt, nagyon sok lemezt adtak el, és nagyon hamar befutottak, több díjat is elnyertek. 1 millió lemez alig 4 év alatt egy mai magyar csapatnak szerintem lehetetlen...
Szóval a Napoleon Boulevard akkoriban megtalálta és eltalálta azt, hogy mit szeretnének hallgatni az emberek, mire vágynak, mi tükrözi leginkább vágyaikat, érzéseiket.
