Hogy a munkahelyemen a konyha ablakból a mellettünk lévő egyetemi épület egyik wc-jét lehet látni, mondjuk az ablak sötétített, de attól még van, hogy be lehet látni, és hát lássuk be, nem az amire az ebéd melegítése közben vágysz, hogy láthass, mert a piszoár nem éppen egy étvágygerjesztő valami.
Bent ma megállapították a többiek, hogy remélik jó sok kép készült a hétvégén, amin éppen táncolok, mert el se tudják képzelni rólam, hogy táncolok. Gondolom hasonló oka van ennek is, mint annak, hogy míg a velem egykorúaknak általában a boltokban úgy köszönnek, hogy szia, addig nekem rendszerint úgy hogy jó napot. Sokkal komolyabb ember benyomását keltem, mint amilyen vagyok, és idősebbnek is gondolnak. Hát ez van.
