Először is azzal kezdeném, hogy ennyi hozzászólás egy nap alatt ennyi embertől, wow:)
Szóval ő szőkesége az a kollegina, akiről már írtam, hogy most került hozzánk. Egy történet vele, amit ő nagyon komolyan csinált, én viszont már úgy röhögtem, hogy az már kínos volt. Szóval kollegina kitalálta, hogy szeretné megköszönni fia tanárnőjének, amit a fiáért tett szóval, hogy tanította, mert a tanárnő közben elment egy másik iskolába. Tudni annyit tudott a tanárnőről, hogy milyen színű a haja, hogy mely nagyvárosba költözött el, és hogy mi a keresztneve. Hát lássuk be ezen információk birtokában egy embert megtalálni nem könnyű. Több tucat iskola jöhetett szóba, így elkezdte felhívni őket.
Hívás 1:
-Jó napot kívánok! Meg tudná mondani, hogy van e önöknél Rita tanítónéni?
-Nincs.
-Nincs? Cö, hát sebaj. Köszönöm. Viszlát.
Hívás 4:
-Jó napot kívánok! Meg tudná mondani, hogy van e önöknél Rita tanítónéni?
-Jó napot. Igen van.
-Barna a haja?
-Nem.
-Á, akkor nem ő az. Köszönöm. Viszhall.
Hívás 5:
-Jó napot kívánok! Meg tudná mondani, hogy van e önöknél Rita tanítónéni?
-Jó napot. Igen van, több is. Melyiket keresi?
-Sajnos a vezetéknevét nem tudom, de barna a haja.
-Többük nem is barna a haja.
-Igen? Á akkor mindegy, azért köszönöm. Viszhall.
Ezeket a beszélgetéseket hallgatva, már kezdtem lefejelni az asztalt, ahogy tudatosult bennem, hogy mit csinál, és két hívás között elárulta nekünk, hogy csak ennyi információval rendelkezik az illetőről. Megkérdeztük, hogy nem lenne könnyebb, ha azt is elmondaná, hogy nemrég kezdett ott és Budapestről költözött oda? Azt mondta, hogy hát minden információt nem adhat ki róla! Azt is megkérdeztük, hogy mi van, ha közben befestette a haját? Válasz erre: Á, ő nem az a típus, aki befestené.
Hát ezek után feladtuk a dolgot. Mondanom sem kell, nem járt sikerrel a felkutatásban.
