Ma, pontosabban mostmár tegnap túlestem a 10 éves osztálytalálkozómon. A történetet onnan kezdeném, hogy megnéztem a busz menetrendet, hogy mikor megy busz, amivel átmehetek a szomszéd városba, ahova suliba jártam, és annak megfelelően mentem ki a buszállomásra, ahol szembesültem azzal, hogy nincs is olyan busz. Megkérdeztem az információt, hogy miért nincs kiírva fél négyes busz? Az információs nézet rám nagy értelmesen, ezért pontosítottam a kérdésem, a gyors járat mikor indul, mire ő nagy nyugodtan bejelentette, hogy az 15:20-kor megy, a következő meg 16:10-kor. Mondtam, de a menetrendben nem az van írva, de ezt válaszra se méltatta. Szóval fogtam magam, hazajöttem, és átvitettem magam kocsival.
Az osztálytalálkozón az osztály körülbelül fele jelent meg, mi egész jól elvoltunk, habár rá kellett jönnöm, hogy nem túl sok közös dolog van bennünk, vagy legalábbis nem sok közös témánk van, hiszen szinte mindenki házas, vagy már tervezi a házasságot, és a társaság felének már van gyereke, vagy mindjárt lesz, én pedig efféle dolgokat nem tudok felmutatni. Nem mondhatnám, hogy túl sokat beszélgettem, inkább csak hallgattam, és figyeltem, így szerintem a volt osztálytársaim meg vannak róla győződve, hogy én egy csendes ember vagyok, ha tudnák... szerintem kevés olyan embert találnának az ismerőseim között, akik osztják ezt a véleményt velük rólam:) Régen sem voltam a társaság középpontja, és most sem. Lehet azért nincs túl nagy társaságom, mert nem jó emberekkel barátkozom, vagy mert nem járok inni, vagy pusztán csak más vagyok mint más?
Szóval úgy egyébként nem volt rossz az osztálytalálkozó, de nem mondhatnám, hogy akkora élmény volt, persze ettől még el fogok menni a következőre is.