Ma délben amikor az ebédszünetből mentem vissza szerintem egy külsős, azaz olyan valaki várt meg a lifttel, aki nem nálunk dolgozik, és lifteztünk együtt egy egész emeletnyit. Azt hiszem már találkoztam vele bent, járt már nálunk, vagyis ment már át az irodánkon is, és akkor jól meg is jegyeztük őt magunknak. Most egy picit másképp nézett ki, most volt szakálla, legutóbb csak borostája volt max.

Na de amit mondani akarok az az, hogy nem találtam a találkozásban semmi extrát egészen addig, amíg kiszálláskor mosolyogva köszönt el, ahogy hátranézett, ami azért lássuk be nem túl szokványos dolog idegenek esetén. Mondjuk a liftben én félig meddig mögötte álltam, ezért nézett hátra. Na de a lényeg, hogy amikor rám nézve mosolyogva köszönt, akkor az lett az érzésem, hogy ő tud valamit rólam, vagy ismer, esetleg nekem is ismernek kéne, szóval valami ilyesmi. Gondolkodtam is utána, hogy ismernem kéne őt valahonnan? Kicsit emlékeztetett Gusra, de azt, hogy ő lenne gyorsan elvettem igazából, mert ez egészen addig, amíg ki nem szállt fel nem merült bennem, különben is, mit keresett volna pont az én munkahelyemen:). De igazából arra jutottam, hogy valószínű sehonnan nem ismerem, csak ott láttam már egyszer kétszer, és biztos csak jókedvű, és kedves emberről van szó, és én vagyok tiszta hülye. Mert mint egyszer már szóba is került, ha az ember rámosolyog a másikra manapság, akkor az tisztára meglepődik, mert nincs hozzászokva, és ez történt ma velem is.