Nem gyötör benneteket a hiányérzet, ha mostanában tvt néztek hétvégén esténként? No nem azért, mert ne látnátok nap mint nap újdonságokat, hiszen amikor már huszonnyolcadjára is megnézzük ugyanazt a filmet, mely természetesen valahogy immár huszadik alkalommal is premier vetítés, még mindig van alkalmunk felfedezni a sarokban egy pókot, amit legutóbb még nem vettünk észre. Na de én most nem erre gondoltam, hanem arra, hogy mostanában nincs semmi "népi zenés műsor" a nagy csatornákon, gondoljatok csak bele, ahogy anno lelkesen szombat esténként egy ország együtt mosta az ablakot a tv előtt miközben azt csodáltuk, hogy milyen ügyesen tudja formálni az énekes a szavakat anélkül, hogy kinyitná a száját, miközben roppant mély mondanivalóval rendelkező dalszöveget ad elő. Emlékszem volt olyan, aki évek alatt nem tudta elsajátítani a tátogás csínját. S ez hogy jutott épp most eszembe? Hát néztem egy kabaréjelenetet, ahol pont ezt a műsortípust figurázták ki, és a közönség nagyon jól érezte magát közben.