Mert tavasz van, és mert ma úgy fújt a szél, hogy egyből eszembe ötlött ez a dalocska, igaz, hogy én az itt elhangzó szövegnek csak a felét tudtam, és az egészet itt sem értem jól.
Mert tavasz van, és mert ma úgy fújt a szél, hogy egyből eszembe ötlött ez a dalocska, igaz, hogy én az itt elhangzó szövegnek csak a felét tudtam, és az egészet itt sem értem jól.
Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.
Minden madár társat választ,
virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom
Te engemet s én tégedet,
virágom, virágom.
Zöld pántlika, könnyű gúnya,
virágom, virágom.
Mert azt a szél könnyen fújja,
virágom, virágom.
De a fátyol nehéz ruha,
virágom, virágom.
Mert azt a bú hajtogatja
virágom, virágom.
Magyar népköltés
