Olvastam SPF-nél a vadászrepülőkről, és nekem arról az jutott eszembe, hogy volt egy időszak, amikor rendszeresen járkáltak felettünk a vadászgépek, pedig a közelben sem volt bázis. Védték a légterünk, őrizték a határunk. Emlékszik rá valaki? Akkoriban nem éreztük magunk olyan nagyon biztonságban, pedig a háború elég messze volt tőlünk, csak éppen mi is a hátár mentén voltunk, igaz egy másik határ mentén. Elég félelmetes érzés volt ami azt illeti, legalábbis eleinte. Ez az oka, hogy habár tetszenek a gépek, annyira mégsem tölt el jó érzéssel, ha látom elhaladni őket.
Volt még ennél is korábban egy másik időszak is, amikor mondhatni készültség volt felénk, mindenki a tévét nézte a friss hírek miatt, a kórház készenlétben, hogy ha kellene akkor tudjon nagy mennyiségű beteget fogadni, akiket vonattal hoztak volna. Azért gondoljatok csak bele, nem túl kellemes érzés, még akkor sem, ha tudod, hogy az egy másik ország, és elvileg hozzánk nem érhet át a dolog.
Szóval az elmúlt 20 évben kétszer is volt olyan, hogy csak néhány kmre a határtól bombáztak, lőttek, és ez közvetlenül is kihatott ránk, a mi szürke kis hétköznapjainkra. Valahogy nem vágyom rá, hogy újra ilyen legyen.
