A hét végén két barokk koncerten is jártunk a párommal. Ő igazi komolyzene rajongó, és elég jól ért a barokk zenéhez. A belvárosban a Váci utcán egy templomban voltak ezek a koncertek a Barokk Fesztivál keretében. A fesztivál egyébként még tart.
Elsőre egy Bach csembaló versenyeiből összeállított koncertet volt szerencsénk végighallgatni. A program felépítése ügyes volt, hogy úgy fogalmazzak, ugyanis az két csembalós művektől haladtunk a 4 csembalósig, ami így olyan volt, mintha egy történet fejlődne, fokozódna, és a vége egy katarzis szerű mű. Persze ezek valójában egymástól különálló művek voltak.
Második alkalommal pedig Händel Messiás című oratóriumát hallgathattuk végig, ezen alkalommal már tömve volt a templom, habár az előző koncert is teltházas volt. A nézőközönség vegyes volt, de általában idősebb emberek voltak, sok külföldivel. Nálunk fiatalabbak, vagy velünk egykorúak alig akadtak, pedig a diákok belépője a felnőtt jegy árának csupán tizede.
Az oratórium eredetileg három részből áll, de itt a közepét kicsit meghúzva szünet nélkül adták le az egészet. Volt 4 szólista, nagy zenekar, a csembalónál az egyik abból a 4 csembalistából, aki előző alkalommal is játszott, ott ők voltak az est sztárjai, itt a zenekar szerves részét képezte. Továbbá volt nagy kórus és természetesen karmester is. Az oratóriumnál nincs színészi játék, csupán előadják a művet, viszont mindenki kapott szövegkönyvet, így nyomon követhettük az eredeti angol szöveget, és mellette a magyar fordítást is, hogy értsük miről van szó. A mű szövegkönyve egyébként bibliai idézetekből tevődik össze.
Lehet, hogy magát az egész oratóriumot nem ismeritek, de az alábbi részletet biztosan mindenki hallotta már az iskolában:
Egyébként magamtól nem lennék ennyire jól informált, a párom sokban hozzájárult tudásomhoz, ami még így is gyerekcipőben jár e téren.
