A világ, ahogy én látom

Az egyetem alatt jártam állásbörzékre (gondolom micsoda meglepetés lehet ez mindenki számára:D) és ott sikeresen beszereztem pár élményt. A két legérdekesebb: 1. Eddig azt hittem, hogy ezen a szakon mindenki nagymellű titkárnő alkat, mert mi olyat keresünk. Erre csak annyit tudtam…

Titeket is megtalálnak a robotok, vagy mit tudom én kik, mik msn-en? Az elmúlt három napban minden nap fel akarta egy venni a IOs mailcímem msnre.

Várom, hogy múljon az idő.

Jövök át délután az egyik aluljárón, ahol előttem az aluljáró közepén

Ma a metrón láttam valakit, akinek annyi zselé volt a haján, hogy úgy nézett ki, mintha egy adag szar lenne a feje tetején, amin már valaki elcsúszott... Mondjuk neki ott volt a legsűrűbb a haja, ahol nekem a legritkább, szóval nekem tutkó nem lesz olyan frizurám:) Egyébként ha már…

Van ez a bejegyzés H.K-nál. Szerintem csodaszép a kép és a zene is, miközben hallgatom ez jut eszembe: Sír a hegedű s vele sírok én is. Közben azért nem is, de szerintem mind a kép, mind a zene nagyon hatásos, és egyszerűen nem bírom megállni, hogy ne osszam meg én is. Van ehhez…

Ma a metrón az egyik megállóban úgy döntött egy utas, hogy ő azon az ajtón száll be amely mellett én is állok nem mintha ez bárkit is bármikor visszatartana, és annyi ember van, hogy a szélső szinte kilóg a szerelvényből, és nem megy át a másik ajtóhoz, ahonnan szálltak is le…

Ma megint arra kellett ráébrednem, hogy a mi csoportunk a legkevésbé megbecsült az osztályon belül, habár az egyetlen amely önállóan is képes működni.

Szomorú, hogy ott tartunk, hogy gyakorlatilag nem tudok úgy hazajönni este 8 után úgy, hogy ne látnék legalább egy olyan embert, aki éppen a kukát túrja. Igaz ez azért is lehetséges, mert itt a lakótelepen a kukák kinn vannak az utcán és nem benn a házakban, de szomorú, hogy ott…