A világ, ahogy én látom

Árulja el nekem valaki, hogy azon kívül, hogy most nagyon trendi szidni a bankokat miért kell most mindenért őket hibáztatni?

Árulja el nekem valaki, hogy azon kívül, hogy most nagyon trendi szidni a bankokat miért kell most mindenért őket hibáztatni?

A minap munkába menet a fenti szórólapot nyomták a kezembe, amikor kiléptem a metróállomásból az aluljáróba. Na mi a lapnak a szépséghibája? Na mi?

Update: az aluljáróban egyébként nincs pékség, a környékén pedig több is van. Az meg nem valószínű, hogy túl sokan kezdenének el "házalni" a szórólappal, hogy ez nem a maguk akciója véletlenül?

A minap munkába menet a fenti szórólapot nyomták a kezembe, amikor kiléptem a metróállomásból az aluljáróba. Na mi a lapnak a szépséghibája? Na mi?

Update: az aluljáróban egyébként nincs pékség, a környékén pedig több is van. Az meg nem valószínű, hogy túl sokan kezdenének el "házalni" a szórólappal, hogy ez nem a maguk akciója véletlenül?

Csak, mert olyan szép:

Csak, mert olyan szép:

Azért ez nem semmi:

Azért ez nem egy könnyű műfaj szerintem, és sokkal magával ragadóbb, mint amikor egy ember áll kinn és énekel.

Meg aztán összehozni egy kórusművet annak minden szólamával és a hozzá tartozó zenekari kísérettel nem lehetett könnyű megírni, ahhoz képest egy egy könnyűzenei alkotás gyerekjátéknak tűnik.

Azért ez nem semmi:

Azért ez nem egy könnyű műfaj szerintem, és sokkal magával ragadóbb, mint amikor egy ember áll kinn és énekel.

Meg aztán összehozni egy kórusművet annak minden szólamával és a hozzá tartozó zenekari kísérettel nem lehetett könnyű megírni, ahhoz képest egy egy könnyűzenei alkotás gyerekjátéknak tűnik.

A hét végén két barokk koncerten is jártunk a párommal. Ő igazi komolyzene rajongó, és elég jól ért a barokk zenéhez. A belvárosban a Váci utcán egy templomban voltak ezek a koncertek a Barokk Fesztivál keretében. A fesztivál egyébként még tart.

Elsőre egy Bach csembaló versenyeiből összeállított koncertet volt szerencsénk végighallgatni. A program felépítése ügyes volt, hogy úgy fogalmazzak, ugyanis az két csembalós művektől haladtunk a 4 csembalósig, ami így olyan volt, mintha egy történet fejlődne, fokozódna, és a vége egy katarzis szerű mű. Persze ezek valójában egymástól különálló művek voltak.

Második alkalommal pedig Händel Messiás című oratóriumát hallgathattuk végig, ezen alkalommal már tömve volt a templom, habár az előző koncert is teltházas volt. A nézőközönség vegyes volt, de általában idősebb emberek voltak, sok külföldivel. Nálunk fiatalabbak, vagy velünk egykorúak alig akadtak, pedig a diákok belépője a felnőtt jegy árának csupán tizede.

Az oratórium eredetileg három részből áll, de itt a közepét kicsit meghúzva szünet nélkül adták le az egészet. Volt 4 szólista, nagy zenekar, a csembalónál az egyik abból a 4 csembalistából, aki előző alkalommal is játszott, ott ők voltak az est sztárjai, itt a zenekar szerves részét képezte. Továbbá volt nagy kórus és természetesen karmester is. Az oratóriumnál nincs színészi játék, csupán előadják a művet, viszont mindenki kapott szövegkönyvet, így nyomon követhettük az eredeti angol szöveget, és mellette a magyar fordítást is, hogy értsük miről van szó. A mű szövegkönyve egyébként bibliai idézetekből tevődik össze.

Lehet, hogy magát az egész oratóriumot nem ismeritek, de az alábbi részletet biztosan mindenki hallotta már az iskolában:

Egyébként magamtól nem lennék ennyire jól informált, a párom sokban hozzájárult tudásomhoz, ami még így is gyerekcipőben jár e téren.

A hét végén két barokk koncerten is jártunk a párommal. Ő igazi komolyzene rajongó, és elég jól ért a barokk zenéhez. A belvárosban a Váci utcán egy templomban voltak ezek a koncertek a Barokk Fesztivál keretében. A fesztivál egyébként még tart.

Elsőre egy Bach csembaló versenyeiből összeállított koncertet volt szerencsénk végighallgatni. A program felépítése ügyes volt, hogy úgy fogalmazzak, ugyanis az két csembalós művektől haladtunk a 4 csembalósig, ami így olyan volt, mintha egy történet fejlődne, fokozódna, és a vége egy katarzis szerű mű. Persze ezek valójában egymástól különálló művek voltak.

Második alkalommal pedig Händel Messiás című oratóriumát hallgathattuk végig, ezen alkalommal már tömve volt a templom, habár az előző koncert is teltházas volt. A nézőközönség vegyes volt, de általában idősebb emberek voltak, sok külföldivel. Nálunk fiatalabbak, vagy velünk egykorúak alig akadtak, pedig a diákok belépője a felnőtt jegy árának csupán tizede.

Az oratórium eredetileg három részből áll, de itt a közepét kicsit meghúzva szünet nélkül adták le az egészet. Volt 4 szólista, nagy zenekar, a csembalónál az egyik abból a 4 csembalistából, aki előző alkalommal is játszott, ott ők voltak az est sztárjai, itt a zenekar szerves részét képezte. Továbbá volt nagy kórus és természetesen karmester is. Az oratóriumnál nincs színészi játék, csupán előadják a művet, viszont mindenki kapott szövegkönyvet, így nyomon követhettük az eredeti angol szöveget, és mellette a magyar fordítást is, hogy értsük miről van szó. A mű szövegkönyve egyébként bibliai idézetekből tevődik össze.

Lehet, hogy magát az egész oratóriumot nem ismeritek, de az alábbi részletet biztosan mindenki hallotta már az iskolában:

Egyébként magamtól nem lennék ennyire jól informált, a párom sokban hozzájárult tudásomhoz, ami még így is gyerekcipőben jár e téren.